Szerzői jogi védelem > Szerzői Jogi Szakértő Testület

A Szerzői Jogi Szakértő Testület

Feladata

A Szerzői Jogi Szakértő Testületet 1970-ben hozták létre. Feladatait, szervezeti és működési rendjének keretszabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) állapította meg újra. Az Szjt 101. §-ának (1) bekezdése szerint a Testület a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működik.

Az Szjt., illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet alapján, a Testület szerzői jogi jogvitás ügyekben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok megkeresésére, illetve a felhasználói jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben peren kívüli megbízás alapján jár el.

A gyakorlati tapasztalatok szerint az SzJSzT elsősorban perben álló felek közötti jogvitában játszik szerepet, de nem kizárt, hogy peren kívül vagy a pert megelőzően kérjék fel szakvélemény adására. Megnyugtatóbb a helyzet, ha a vitában álló felek együtt jutnak arra az elhatározásra, hogy a vitatott szerzői jogi szakkérdésben az SzJSzT-hez fordulnak, és a Testület döntését - kvázi választottbírósági döntésként - magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik. Az sem kizárt természetesen, hogy csak az egyik fél fordul az SzJSzT-hez, de ennek az a veszélye, hogy a másik fél nem tekinti irányadónak a szakvéleményt. Ekkor még mindig perre lehet vinni az ügyet, melyben az SzJSzT már meglévő szakvéleménye kétségkívül katalizáló erővel bírhat.

A szakértői vélemény

A Testület szakvéleményeire jellemző, hogy a vizsgált ügy szakkérdéseire és jogkérdéseire egyaránt kiterjednek. Tisztán szakkérdések eldöntésére többnyire nem vállalkoznak, így pl. műszaki kérdésekben, vagy lefoglalt kalóz kazetták értékbecslésében általában nem vesznek részt.

A Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

A szakértői vélemény díja

A szakértői tevékenység az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény alapján adóköteles tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően a Hivatal (tehát nem a Testület) a Korm. r. mellékletében megállapított díj összegéről háromtagú tanács esetében 180 000 Ft + ÁFA összegről, öttagú tanács esetében 285 000 Ft + ÁFA összegről szóló számlát bocsát ki a megkereső felé 8 napon belüli megfizetési kötelezettséggel. A kifizetések kétféle módon történnek: vagy megbízási díjként (ebben az esetben az összeget társadalombiztosítási járulék is terheli), vagy számla alapján. A Testület eljáró tanácsainak a díjelszámolása nem az igazságügyi vagy eseti szakértők díjazásáról szóló jogszabályok alapján történik, ahol a szakértőnek tételes díjjegyzéket kell benyújtania, nyilatkoznia kell a választott adó- és járulék-elszámolási formáról stb.

Tagjai

A testület tagjait az igazságügyi és rendészeti miniszter az oktatási és kulturális miniszterrel egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki. A legfeljebb kétszáz fős Testület, illetve a Testület tizenöt tagú elnökségének és elnökének a kinevezéséről a Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet tartalmaz további rendelkezéseket.

A Szakértő Testület kivétel nélkül szerzői jogi szakértelemmel vagy alkotói, előadóművészi területeken szakismerettel rendelkező személyekből áll. Általában háromtagú tanácsban jár el, de bonyolultabb ügyekben lehetőség van ötfős tanács összeállítására is. Különleges szakértelmet igénylő ügyben külső szakértő közreműködése is igénybe vehető. Az így igénybe vett külső szakértőt tiszteletdíj illeti meg.

Egyeztető testület

Az SzJSzT-n belül működő egyeztető testület intézményét az Szjt. vezette be 1999-ben. E jogintézmény eredete részben jogharmonizációs kötelezettség volt, részben pedig az, hogy a médiatörvényben eszközölt Szjt.-módosítás óta a sugárzó televíziók egyedileg engedélyezhetik műsoraik egyidejű vezetékes (kábeltévés) továbbközvetítését.

Az egyeztető testület eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény II. fejezetében foglalt eljárási rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az egyetlen lényeges megkötés, hogy az egyeztető testületet, így tagjait is az SzJSzT tagjai közül kell (lehet) kiválasztani. Tagjaik száma csak páratlan számban határozható meg, megállapodás hiányában tagjaik száma: három. Egyébiránt eljárási szabályzatát az SzJSzT dolgozza ki és az IM hagyja jóvá. A konkrét ügyben eljáró egyeztető testület e szabályzat keretein belül alakítja ki saját eljárási szabályait és állapítja meg díjszabását.

Az Szjt. 2004. május 1-jétől lehetővé teszi az Egyeztető Testület eljárását az érintett felek közös megegyezése alapján a művek, teljesítmények felhasználása ellenében fizetendő - nem az előbbi rendelkezés hatálya alá tartozó - díjazás és a felhasználás egyéb feltételei kapcsán felmerülő vitákban is, valamint igényjogosultságot biztosít egyes szabad felhasználások kedvezményezettjei számára, hogy a szabad felhasználásnak a jogosult általi lehetővé tétele érdekében az Egyeztető Testület eljárását kezdeményezzék.

Elérhetősége

Magyar Szabadalmi Hivatal
1054 Budapest, Garibaldi u. 2.
Tel: (1) 474 5961
Fax: (1) 474 5965

Felelős személyek