Innováció, gazdaság

Az innováció és intézményrendszere Magyarországon

A versenyképesség és a tartós gazdasági növekedés meghatározó tényezői az innováció és a tudás. Magyarország az elmúlt évtizedben fontos lépéseket tett a tudásalapú gazdaság kiépítése, az innováció irányítási, finanszírozási és szabályozási környezetének megújítása, az innováció-politikai keretrendszer átalakítása terén.
A kutatás-fejlesztési és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény lefektette a kutatás-fejlesztési, az innovációs tevékenység általános kereteit, erősítve a kutatási eredmények, a szellemi termékek hasznosítását, a költségvetési kutatóhelyek vállalkozás-alapítását. Az innovációs törvény a költségvetési kutatóhelyek számára szellemitulajdon-kezelési szabályzat kidolgozását írta elő. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény stabil pénzügyi alapot hozott létre az innovációs tevékenység számára. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályai az Európai Unió 2007. január 1-jén életbe lépett K+F+I keretszabályának megfelelően módosultak.
A magyar gazdaság új fejlődési pályára állását, tudás- és innováció-vezérelt gazdasággá válását tűzte ki céljául a Kormány 2007-2013 közötti időszakra szóló középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája [1023/2007. (IV.5.) Korm. határozat]. A 2007 augusztusában elfogadott tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési terv a 2007-2010 közötti időszakra vonatkozóan a középtávú stratégia mentén a konkrét feladatokat határozta meg [1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat, illetve 1019/2009. (II. 19.) Korm. határozat]. 2009 szeptemberében hozta létre a Kormány a tudomány-, technológia- és innováció-politika új koordináló és tanácsadó testületét, a Kutatási és Tudománypolitikai Tanácsot [1162/2009. (IX.22.) Korm.határozat].
A szellemi tulajdon védelméért a kormányhivatalként működő Magyar Szabadalmi Hivatal a felelős.

Innovációs hírek